Környezeti hatásvizsgálat
A környezeti hatásvizsgálat (KHV) egy olyan eljárás, melynek célja a tervezett beruházások környezeti hatásainak feltárása és értékelése, mielőtt a tevékenység megkezdődik. Ez segít a környezeti károk minimalizálásában és a fenntartható fejlődés elősegítésében.
A KHV-t akkor kell elvégezni, ha egy tevékenység jelentős hatással lehet a környezetre. Ez a hatás lehet a levegőre, vízre, talajra, élővilágra, zajra és rezgésre, valamint a tájképre is. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. melléklete olyan tevékenységeket sorol fel, amelyek eleve jelentős környezeti hatással járnak, és minden esetben KHV-kötelesek. Ilyenek például a szennyvíztisztító telepek 50 000 lakosegyenérték felett, vagy a duzzasztóművek 2 millió m³-t meghaladó vízmennyiség tárolásával.
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. mellékletében felsorolt tevékenységek esetében az illetékes környezetvédelmi felügyelőség dönt arról, hogy szükséges-e KHV.
A KHV eljárás keretében a kérelmező elkészíti a környezeti hatástanulmányt, amely részletesen bemutatja a tervezett tevékenység környezeti hatásait.
A környezetvédelmi felügyelőség kikéri a szakhatóságok véleményét a hatástanulmányról.
A felügyelőség tájékoztatja az érintett lakosságot és szervezeteket a tervezett tevékenységről.
A felügyelőség közmeghallgatást is tarthat, ahol az érintettek kifejthetik véleményüket.
A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárás lezárásaként határozatot hoz, amelyben engedélyezi vagy elutasítja a tevékenység megvalósítását.
A környezeti hatások azonosítása és értékelése, a környezeti károk megelőzése vagy minimalizálása, a fenntartható fejlődés elősegítése, az érintett felek tájékoztatása és bevonása az eljárásba, a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megalapozása.